Sziasztok!

Készítettem két térképet, ezekkel szeretném szemléltetni a területünk - permakultúra elvei szerinti - kialakítását! 

A tervezés célja, hogy minél fenntarthatóbb legyen, vagyis minél kevesebb külső energia igénybevételével működjön, és a lehető legnagyobb hozamot érje el, mindezt olyan módon, hogy mind az embernek, mind a környezetnek a hasznára váljék. Ehhez egy természetes ökoszisztémához hasonló rendszert kell kialakítani. A terület elemei nem különálló részek, hanem egységes egészet alkotnak.

A permakultúra szektorokra és zónákra osztja a területet. A szektorok felosztásánál a területünkre ható energiákat vesszük alapul, például: szeles, napos, védett, stb. Ezeket az adottságokat figyelembe kell venni a tervezésnél. A zónák felosztása ideális esetben a terület közepén elhelyezkedő háztól indulva körkörösen kifelé halad. Ezek beosztása a művelésükhöz szükséges idő és energia mértékétől függ. A 2. zónáig tart az a terület, amit napi szinten, kényelmesen tudunk kezelni.

Zónák: - 0. A ház.

            - 1. A ház közvetlen környezete: fűszerkert, konyhakert, szőlőlugas, stb.

            - 2. Nagyobb ágyások, bogyós gyümölcsök, baromfi udvar.

            - 3. Gyümölcsös, tó, gyógynövények, vadvirágok, erdőkert.

            - 4. Legelő, szántó, takarmánynövények, stb.

            - 5. Ember által nem művelt rész, erdősáv, bokrok, stb. 

A mi keskeny és hosszú "nadrágszíj" területünk nem a legideálisabb az ilyen felosztáshoz, de mégis ez alapján érdemes a tervezéssel próbálkozni. Ezek alapján a mi területünk tervezett zónái:

            - 1. Az utcai kerítés és a ház között virágoskert, a ház melletti füves terület egy szelíd gesztenye fával, szőlős, a ház mögötti terület, amely szélvédett, ez lesz a pihenő rész, ide akarunk építeni egy külső kemencét, és tervezünk a ház közelébe egy fűszerkertet és egy minimális konyhakertet.

            - 2. A melléképületek, baromfi udvar, néhány gyümölcsfa, málnás, diófa, pince, kút, illetve a hátsó kerítés  másik oldalán a veteményes és a fóliasátrak, és egy pihenő rész gondozott gyeppel, fákkal.  Ez az a terület, amely még a kútból szivattyú segítségével locsolható. A hosszúkás porta miatt ez a zóna már messzire nyúlik, a túlsó vége 90-100 méterre van a háztól. Ideális esetben a 2. zóna közelebb lenne a házhoz. 

            - 3. Tó, pihenő területtel, erdőkert gyümölcsfákkal, bokrokkal és egyéb kiegészítő növényekkel.

            - 4. Kis rét, maximum 250 nm.

            - 5. A terület végében különböző nem gyümölcsfák, bokrok, amelyek inkább a madarakat, egyéb állatokat látják el. 

Az első térkép a hátsó kerítésen kívüli régi szántó teljes tervezett beosztását mutatja, nem méretarányos:

 A telek végén egy út van, a másik oldalán házak, a nyugati oldalán a szomszéd szántó. Annyiból egyszerű a tervezés, hogy minden igazán negatív hatás észak-északnyugat felől jön. A forgalom, a szántó permetezése, az uralkodó szél is erről érkezik. Tehát az 5. zóna erdője védelmet is nyújt ezek ellen. A nyugati oldalt 2 éven belül fagyal sövénnyel fogom határolni. Ez is véd a szél és a permetezés ellen is valamennyire. A keleti oldalon szomszéd telkek vannak merőlegesen a mi területünkre. Kettő kivételével kerítéssel határoltak. Ahol nincsen kerítés, oda szintén fogok sövényt ültetni. Vannak művelt szomszéd kertek és néhány parlagon hagyott is. Jelentős permetezést nem tapasztaltam. A legrosszabb hatás innen néhány kutya, amelyik néha kijut a mi kertünkbe. Ez egy megoldandó helyzet. (A biokertészkedésről: nagyon nehéz megvalósítani, ha több száz méteres körzetben valaki vegyszert használ, akkor a mi növényeinket is eléri. Az onnantól már nem bio, de még így is egészségesebb, mint a bolti.)

A 4. zóna az a terület amely már vad, érintetlen, de még általunk is rendszeresen használható, pihenésre, meditálásra, focira, stb.

A 3. zóna az erdőkert, amely a legnagyobb kihívás a tervezésben. Egy régi szántó betelepítése nem kis feladat. Az előnyünk, hogy úgy alakítjuk, ahogyan szeretnénk. Nem kell például többéves küzdelmet folytatni az akáccal. A hátránya, hogy a nulláról kell megteremteni. Mire a kisfiunk középiskolába megy, már biztosan nagyon szép, kifejlett ökoszisztéma lesz. Tehát időigényes. Az erdőkert jóval több, mint egy gyümölcsös. Többféle növény, fák, bokrok, talajjavítók alkotják legalább három szinten, talajszint, bokorszint, koronaszint. Az ember számára kevésbé, de az állatok számára annál hasznosabb kiegészítő növények is fontosak. Mindezek olyan módon elhelyezve, hogy az látványban is egy természetes környezet legyen. Ehhez a zónához tartozik majd a kerti tó is, amelynek környezetében egy kis szőlőst szeretnénk kialakítani. 

 Ez pedig a 2. zóna méretarányos rajza. Bejelöltem a meglévő fákat, és a tavalyi ágyások helyét. Idén már nem fogunk közvetlenül a diófa mellé ültetni, mert úgy gondoljuk, hogy néhány zöldségféle ezért nem tudott teremni. A nagyobb "szaggatott rész" lesz az ágyások területe. Mellette a fóliasátrak lesznek, amelyek a sövénnyel együtt védeni fogják az ágyásokat is. Két sátort tervezünk, ezekhez megvan az állványzat is. Szeretnék majd később egy félig földbe ásott üvegházat is, egy walipini-t. A fóliák között magaságyásokat, dombágyásokat lehet kialakítani, illetve gabonanövényeket lehet ültetni. A diófa felőli szomszédunk nem használja semmire a kertjét, oda is adná használatra. Ha úgy döntünk, hogy tartani akarunk kecskét, vagy juhot, akkor az lesz a területük. 

Rengeteg tervünk van és nagyon kevés időnk, nem rohanunk, szépen lassan kiforrja majd magát!

Üdv!

Robi