Mindenkit üdvözlök!

Hát ez az év is még inkább a bezárkózás időszaka, még a kertbe is csak korlátozottan jutottam ki. Ez az időjárás elképesztő! Nem baj, legalább van több idő a befelé figyelésre és a tanulásra is. Talán ezen a héten már el lehet kezdeni a komolyabb kerti tevékenységeket is. Szépen néz ki az ágyásokban a fokhagyma, meg a saláta. Bújik ki a vörös- és lila hagyma, a retek. 

Sikerült nekünk is belebotlani a vírusba, meg volt már két karanténunk is egymás után. A vírushelyzet miatt voltak munkahelyi problémák is, amelyek már rendeződtek, remélhetőleg hosszú távra! A munkám mellett továbbra is ki fogok jutni a kertbe minden nap, persze amikor épp nem szakad. 

Az biztos, hogy ez a helyzet most nem a társasági életről szól. Pedig lenne annyi nagyszerű és felemelő lehetőség itt falun. Arra gondoltam, hogy ezekről a falusi társas élményekről írok néhány részen keresztül. Kicsit másképpen - egyébként szerintem jobban - működnek a dolgok, mint mondjuk Pesten. Nekem ez nagy élmény! A panelben valahogy zárkózottabban él az ember. A programok szervezése meg kevésbé spontán. Persze most magunkról beszélek. 

A vendéglátások, látogatások spontán módon jöhetnek, szinte bármikor. Ezek egy része lehet valamilyen közös tevékenység, egymásnak segítés, aztán egy közös étkezés például. A kalákában végzett munka jelentősége óriási. Barátság, a másik segítése, az érzés. hogy nem vagyok egyedül, van kikre számítanom bármilyen helyzetben. 

Nekünk nagy szerencsénk volt, hogy olyan tüneményes emberekkel hozott össze itt minket a sors, mint a szomszédaink, akik már egy jó ideje a barátaink. Ők felkaroltak bennünket, bevezettek a helyi társadalmi életbe. Ami most sajnos csak nagyon korlátozott mértékben tud működni. Pedig mennyi csodálatos lehetőség lenne!

Ezekkel folytatom legközelebb!

Üdv!

Robi