Mindenkit üdvözlök!

Bízom benne, hogy mindenki jó egészségnek örvend! A jelenlegi helyzetben több időt tudunk a kertben tölteni, amire most nagy szükségünk van. Megjött a jó idő, nem kell a négy fal között lennünk. Kisfiunk is szeret a kertben játszani. Ilyenkor pedig felértékelődik a veteményes, a kiskerti gazdálkodás szerepe. Mintha rámutatna a Mindenség ezen a víruson keresztül, hogy merre felé is kellene fejlődnünk! Vannak, akik visszafejlődésnek neveznék, sokunk szerint viszont az élhetőbb út az lenne amelyre most részben rá vagyunk kényszerítve. Kevesebb fogyasztás, a fogyasztói társadalom elhagyása, továbblépés a tárgyak birtoklásának bűvköréből. Kevesebb utazás és élményhajszolás, több idő a családunkkal. Saját kert, részben saját élelmiszer ellátás. A globalizált fogyasztás megfékezése. Azért elég extrém, hogy több ezer kilométerre készült ruhákban megyünk a külföldi tulajdonú boltba vásárolni ki tudja honnét hozott zöldséget - gyümölcsöt! 

Megkérdezte egy ismerősöm, hogy mi hány százalékon állunk az "önellátással" ezekben a nehéz időkben. Nem tudom, hogy meg lehet-e pontosan határozni, hogy mi is az az önellátás! Nem vagyunk olyan hatékonyak, mint szeretnénk, de azt tesszük amit jónak gondolunk, nem csak a magunk számára, hanem a környezetünk számára is. Bízunk benne, hogy mindig egy kicsit jobban fog menni, és akkor egyre közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy minél teljesebben tudjuk magunkat ellátni. 

Munka mellett ez nem könnyű! De már ezen is tudtunk alakítani. Mindig előre nézünk és keressük a lehetőségeket. Jelen vagyunk, tesszük amit tudunk és ahogyan tudjuk. Bizakodunk és remélünk!

Mindenki vigyázzon magára és vigyázzunk egymásra! Minden jót kívánunk!