Először azt kellett meghatároznunk, hogy pontosan mit is akarunk csinálni, hogyan, milyen módon szeretnénk gazdálkodni. Manapság gyakran előkerülnek az önellátás és önfenntartás kifejezések. Bárhogy is nevezzük, mi már az elején letisztáztuk, hogy nem akarunk és nem is tudunk ilyen életvitelt kialakítani. Egyrészt nem volt lehetőségünk akkora méretű, többhektáros területet megvenni, ami elegendő az önellátáshoz, másrészt nem szeretnénk sok állatot tartani. Jelenleg csak szárnyasokban gondolkodunk. Meg persze kutya, macska, kisbárány, a kötelező egerek, stb. Illetve van egy kis zsivány tengerimalacunk, Pupák. Alapvetően zöldség és gyümölcstermesztésre adjuk a fejünket, és remélhetőleg lesz majd sok tojás is! Másrészt érdemes kis lépésekben haladni! Nincsen kizárva, hogy idővel jobban megközelítjük az önellátás állapotát, mondjuk nyugdíjas korunkra. :) A fokozatosság nagyon fontos, mindig annyit érdemes előre tervezni, amit meg is lehet valósítani. Láttam, illetve olvastam olyan példát - többet is - a neten, hogy egy család túl nagy fába vágta a fejszéjét, és nem is működött. Több helyen olvastam a tanácsot, miszerint "jobb egy kis siker, mint egy nagy kudarc". 

Tehát amikor megálmodtuk, hogy nagyjából mivel fogunk foglalkozni, nekiláttam, hogy megtervezzem a gazdaságunk alapjait. Ebben nagy segítségemre volt a már említett BESZÉLGETÉSEK AZ ÖNELLÁTÁSRÓL című könyv. Összeírtunk egy listát az igényeinkről. A saját szükségleteinkről és a gazdálkodásunk igényeiről. Ezek alapján a főbb szempontok: kb. 5000 nm terület / kb. 80-100 nm ház / olyan település, ahol van orvos, óvoda, esetleg iskola / legyen kút / legyenek melléképületek. Valamint úgy döntöttünk, hogy bár nagyon tetszenek nekünk a parasztházak, nem azt veszünk. 

Elárulom, hogy eddig minden úgy sikerült, ahogyan elterveztük! De erről legközelebb írok.

Üdv! R.