Sziasztok!

Amikor márciusban ideköltöztünk, a szántó úgy nézett ki mint egy holdbéli táj. Egyetlen kis növényke sem volt rajta. A terület végében és a szélein - amit a bérlő mezőgazdász nem használt - természetesen sűrű növénytakaró volt. De ahova jutott a vegyszerből, ott bizony csupasz por volt csak. Ide kezdtem el talajjavító növénykeveréket vetni tavasszal. Konkrétan olajretek és fehér mustár keverékét használtam. Kaptam többféle tanácsot, ennél a témánál is jellemző, hogy mennyire eltérőek a vélemények. Volt aki a lucernára esküdött, más meg pont, hogy lebeszélt róla. A legérdekesebb gondolat az volt, hogy nem kell talajt javítani, inkább használjam, vessek bele. A számomra legszimpatikusabb pedig, hogy 3-4 évre hagyjam magára, hadd regenerálódjon a természet. Sajnos ennyi időnk nincsen, de ahogy az kiderült, a természet nagyon gyorsan meg tud újulni! A csupasz föld azóta ugyanis egy kisebb dzsungelt produkált. :) Ez persze erős túlzás, de jó néhány növény érte már el a két métert. Nyár közepéig egyszer hagyományos kaszával lekaszáltam az egész 3500 négyzetmétert. De nagyon jött a parlagfű, és mivel többen mondták, hogy itt a faluban erre nagyon figyelnek, és jelentgetni is szoktak, sajnos muszáj volt egyszer feltárcsázni a területet. Ezt egy helybéli traktoros megcsinálta. Azóta hagyom a növényeket megint érvényesülni, csak a parlagfüvet kapálom ki. Először kéthetente 4-5 óra alatt kikapáltam. Aztán egyre kevesebb és kevesebb nőtt ki. Most már nagyjából parlagfűmentes a terület. Sajnálom, hogy meg kellett bolygatni a növényzetet, szívem szerint tényleg érintetlenül hagytam volna évekig. A parlagfűről is hallani sokfélét. Van aki szerint az egyik leghasznosabb pionír növény, van aki szerint az egyik legkárosabb gyom. 

Kölcsönkérek egy motoros fűkaszát, azzal mostanában lekaszálom és idén már nem nyúlok a növényzethez. A komolyabb területrendezés jövőre kezdődik, ami nagyon izgalmas és nagy kihívás. Erről írok legközelebb. 

Üdv! R.