Sziasztok!

Tavaly hagytuk, hogy a korábbi szántót visszahódítsa a növényzet. Idén pedig elkezdjük kialakítani rajta a kertünket. Ehhez a permakultúra irányelveit hívjuk segítségül, hogy egy igazán sokszínű, természetes és termékeny "édenkertet" alakítsunk ki. 

Segítségünkre van két könyv: Toby Hemmenway Gaia kertje, illetve Baji Béla Permakultúra és önellátó biogazdálkodás. A permakultúrás kert alapvetően a természetet igyekszik lemodellezni kicsiben. A cél, hogy egy minél teljesebb öko-rendszert alakítsunk ki a kertünkben. Ezért a veteményes és a gyümölcsös mellett szükség van erdőkertre, rétre, tóra, erdősávra. Az intenzíven művelt területektől a "vad" részekig egy teljes rendszert kell kialakítani, olyan módon, hogy a különböző elemek a lehető legtermészetesebben kapcsolódjanak egymáshoz egy egészet alkotva.

Sajnos nekünk is "nadrágszíj" területünk van, ami egy ilyen rendszerhez nem a legideálisabb, viszont az a jó, hogy permakultúrás kertet gyakorlatilag mindenhol ki lehet alakítani. 

Területünk első harmadán - ahol az épületek vannak - megszüntetjük az ágyásokat. Itt csak virágoskert, fűszerkert és pihenő rész lesz. Illetve a szárnyasok területét is itt alakítjuk ki. A kert hátsó kerítésén túl kezdődik a régi szántó, amely 24 méter széles, és nagyjából 150 méter hosszú. Ezt három nagy egységre osztjuk. Az első a veteményes, a második az erdőkertes, míg a legtávolabbi a "vad" terület lesz. Idén mindhárom rész kialakítását elkezdjük, de leginkább a veteményesre koncentrálunk. 8-10 ágyást tervezünk, szeretnénk egy fóliasátrat építeni, gyümölcsfákat fogunk ültetni és megkezdjük a terület körbekerítését sövénnyel. Ennek a helyét már előkészítettem, ha jó idő lesz akkor jöhet az ültetés. Utána az ágyások kialakítása következik, amit a fa ültetés követ. 

Hamarosan folytatom, addig is...

üdv! Robi

Sziasztok!

BOLDOG ÚJÉVET NEKTEK!

Az első teljes évünket kezdtük meg. Most inkább még csak a tervezgetésnél tartunk, de lassan kezdetét veszi a tevékeny időszak. Idén végre sokkal több időnk lesz kertészkedni, már nagyon várjuk. 

Nyolc-tíz ágyás lesz, illetve majd elkezdek kialakítani a permakultúrás tervezés segítségével egy erdőkertes részt. Szeretnék építeni egy 20-25 nm-es fóliasátrat. Ezen kívül sövény ültetés, virágos kert kialakítása, fűszerkert telepítés vár még ránk. Szeretnénk befogadni az első  baromfi-társaságot. Ehhez szükség lesz egy belső kerítésre, hogy elválasszuk őket a kutyáktól. 

A házunkon is van még némi kisebb tennivaló, úgyhogy unatkozni biztosan nem fogunk. 

Mindenről be fogok számolni részletesen, addig is...

üdv! R.

Sziasztok!

Megint eltelt sok idő. Egyébként nagyon gyorsan repül és csak kapkodjuk a fejünket. Terveimmel ellentétben most egy összegzést írnék az első évünkről. 

Nem gondoltuk, hogy ennyire sűrű lesz ez az év, bár sejtettük. Voltak nagyon kapkodós időszakok, de most már hozzálassultunk az optimális tempóhoz. Úgy értem, hogy szeretnénk a lehető legjobban megélni a folyamatokat, jelen lenni, tudatosan élni, és elengedni. Ez egy nagy-nagy tanulóidő, és mi szeretnénk sokat fejlődni és tanulni. Ha valami nem fért bele, akkor sincs baj, majd jövőre. Ráadásul nekem tényleg semmi tapasztalatom nem volt a gazdálkodással kapcsolatban, de még komolyabb javításokat, felújítást sem végeztem korábban. Megpróbáltunk minél több időt és figyelmet szentelni kisfiunknak, Marcellnek is. Jóval kevesebb idő és energia maradt a kertre, mint terveztük, de minden lényeges javítást, felújítást elvégeztünk, ezért a következő év sokkal inkább a növényekről szól majd. A házban szigeteltünk, kádat cseréltünk, kerítést festettem, a hátsó kerítést felújítottuk, hogy kutyabiztos legyen, ugyanis örökbe fogadtunk két kiskutyát. Hátul új kapukat készítettünk. Meg persze járok dolgozni.

A kertbe ültettünk egy szelíd gesztenyét, három szőlőt, kettő szedret és egy fügét. Összesen öt ágyást műveltünk több kevesebb sikerrel. A paradicsommal értük el a legnagyobb sikert, de volt sok paprika is. Burgonya és cékla termett még értékelhető mennyiségben. Ezeken kívül még termett mángold, rebarbara, káposzta, bazsalikom és retek egy kevés. Egyáltalán nem sikerült semmilyen hagymát, borsót, karalábét és kakukkfüvet előcsalogatni a földből. Bőséges volt a füge, az alma, a szőlő és a barack termés a régi "lakók" jóvoltából. 

Jövőre időben el tudjuk kezdeni a munkálatokat és több időnk is lesz a növényekre. Várjuk már nagyon!

Mindenkinek Kellemes Ünnepeket kívánunk!

Marci, Marcsi, Robi

Sziasztok!

Amikor márciusban ideköltöztünk, a szántó úgy nézett ki mint egy holdbéli táj. Egyetlen kis növényke sem volt rajta. A terület végében és a szélein - amit a bérlő mezőgazdász nem használt - természetesen sűrű növénytakaró volt. De ahova jutott a vegyszerből, ott bizony csupasz por volt csak. Ide kezdtem el talajjavító növénykeveréket vetni tavasszal. Konkrétan olajretek és fehér mustár keverékét használtam. Kaptam többféle tanácsot, ennél a témánál is jellemző, hogy mennyire eltérőek a vélemények. Volt aki a lucernára esküdött, más meg pont, hogy lebeszélt róla. A legérdekesebb gondolat az volt, hogy nem kell talajt javítani, inkább használjam, vessek bele. A számomra legszimpatikusabb pedig, hogy 3-4 évre hagyjam magára, hadd regenerálódjon a természet. Sajnos ennyi időnk nincsen, de ahogy az kiderült, a természet nagyon gyorsan meg tud újulni! A csupasz föld azóta ugyanis egy kisebb dzsungelt produkált. :) Ez persze erős túlzás, de jó néhány növény érte már el a két métert. Nyár közepéig egyszer hagyományos kaszával lekaszáltam az egész 3500 négyzetmétert. De nagyon jött a parlagfű, és mivel többen mondták, hogy itt a faluban erre nagyon figyelnek, és jelentgetni is szoktak, sajnos muszáj volt egyszer feltárcsázni a területet. Ezt egy helybéli traktoros megcsinálta. Azóta hagyom a növényeket megint érvényesülni, csak a parlagfüvet kapálom ki. Először kéthetente 4-5 óra alatt kikapáltam. Aztán egyre kevesebb és kevesebb nőtt ki. Most már nagyjából parlagfűmentes a terület. Sajnálom, hogy meg kellett bolygatni a növényzetet, szívem szerint tényleg érintetlenül hagytam volna évekig. A parlagfűről is hallani sokfélét. Van aki szerint az egyik leghasznosabb pionír növény, van aki szerint az egyik legkárosabb gyom. 

Kölcsönkérek egy motoros fűkaszát, azzal mostanában lekaszálom és idén már nem nyúlok a növényzethez. A komolyabb területrendezés jövőre kezdődik, ami nagyon izgalmas és nagy kihívás. Erről írok legközelebb. 

Üdv! R.

Sziasztok!

Sűrű volt a nyár, ritkán tudtam írni. Az ősz is sűrű lesz, de megpróbálok gyakrabban jelentkezni!

Jó meleg nyarunk volt, amely ráadásul nálunk viszonylag szárazra sikeredett. Talán kétszer volt "klasszikus" nyári eső, a többi inkább viharnak volt nevezhető. Még jó, hogy van kút!

Mostanában megint gyakrabban előjön a klímaváltozás kérdése, illetve az ember szerepe ebben. Szerintem a klímaváltozás megkérdőjelezhetetlen, erre szeretnék mondani két példát, amelyet helybeli idősektől hallottam. 

A nyár elején vettem 6 erdei köbméter tűzifát. Utánajártam és úgy számoltam, hogy ha csak fűtésre használjuk fel, és még minimálisan, éjszaka rásegítünk gázzal is, akkor két évre elégnek kéne lennie. Erre mondta egy bácsi, hogy ha olyan telek jönnek, mint az idei volt, akkor nem biztos, hogy elég lesz! Ő nem emlékszik, mikor volt olyan tavasz, amikor májusban majdnem végig fűtött. Márpedig most ez történt. Mi is június elején zártuk el a gázt, addig előfordult, hogy éjszaka még fűteni kellett. Pedig ez Magyarország egyik legmelegebb területe!

A másik esetre néhány hete került sor, amikor az egyik telekszomszéd nénivel a kerítés mellett beszélgettünk. Azt mondta, hogy ez már nem ugyanaz a klíma, ami néhány évtizede volt. Melegebb, szárazabb, és jobban éget a nap. Mostanában már nem lehet mindegyik, korábban jól termő növényt sikeresen termeszteni.

Ez a két érdekes és fontos információ kicsit meglepett. Pedig voltam már klímaváltozásról szóló előadáson, ahol több előadó is hangsúlyozta, hogy arra kell készülni, hogy szeszélyesebb, kiszámíthatatlanabb és szélsőségesebb lesz az időjárás hazánkban is. Az egyik szakember mondott egy példát a közelmúltból. Sajnos a konkrét évszámra és növényekre nem emlékszem már, de a lényeg: néhány éve nagyon csapadékos volt az idő nyáron, ezért az járt jól, aki szomjas növényt vetett. Ezen felbuzdulva a következő évben már a gazdák nagy része nem is nagyon vetett szárazságtűrő állományt. Rosszul tették, mert a következő szezon nagyon száraz volt. Ezeket a változásokat képtelenség előre megjósolni. Itt térnék vissza a nénire, aki azt is mondta, hogy néhány olyan fajta, amely mindig biztos szereplője volt itt a veteményesnek, már nem bírja ezt az időt. Mondtam neki, hogy mi is kísérletezünk majd, hogy melyik hogy bírja. De vajon milyen nyarak jönnek?

Szerintem nem kérdés, hogy van klímaváltozás. Az, hogy az emberiségnek ebben mekkora szerepe van, az egy másik kérdés. Az viszont nem lehet kérdés, hogy amit mi is tudunk megteszünk azért, hogy óvjuk a természetet. 

Üdv!